hope?

REMÉNY? neeeem. Valóban nem szabad nagyon reménykedni, mert a csalódásokat valójában magunknak okozzuk. Azokkal a kis reményképekkel,amikre uuuuugy vágyunk... de nem kapjuk meg. Soha. Vagy nagyon ritkán. Mert lehet nem csalódnánk annyit, vagy legalábbis nem akkorát, mint így. Így, hogy minden kis bóknak jelentést tulajdonítunk, minden kedves szótól a fellegekben repkedünk, és minden öleléskor meghalunk egy kicsit, ha el kell válnunk.... :)

Te akartad így. Nekem még szükségem volt rád. Először azt hittem, nem bírom nélküled és így is volt. Volt olyan nap, amikor minden percben újra és újra meghaltam. De túléltem. Itt vagyok. Már nem kellesz. Abban az időben még csak egy kis csaj voltam. Azt hittem szerelmes vagyok, de rá kellett jönnöm, hogy a szerelem nem arról szól, hogy oda vagy valakiért, akit soha nem kaphatsz meg. Bálványozhatod, álmodozhatsz róla lefekvés előtt, de SOHA ne higgy. Ne reménykedj. Az a legrosszabb. Ha hagyod odáig elfajulni a helyzetet, már menthetetlen vagy. Ahogyan én is…